Harmadik típusú találkozások

Csipkén felbuzdulva elméláztam azon, milyen szituációkban futottam össze tanítványaimmal. Íme az eredmény:

– Amikor részegen szálltam le az éjszakai buszról, ő meg fel. Vagy fordítva. De az már nagyon régen volt, amikor még nagyon fiatal voltam, ma már nem csinálok ilyeneket, nem én!

– Az éjszakai busz megállójában. Ezúttal teljesen józan voltam, volt viszont rajtam jelentős mennyiségű aranypor, flitter és dekoltázs.

– Társastáncos buliban. Először nem ugrott be, ki az (a memóriámmal nincs nagy gond, de meglehetősen sok embert ismerek, és ha egy táncos helyen futunk össze, feltételezem, hogy onnan). Úgyhogy letegeztem és még két puszit is kapott. Nehéz eldönteni, ki volt utána nagyobb zavarban. Viszont azóta sem cha-cha-cháztam olyan jót. 🙂

– Egyéb táncos bulikban, de ez nem olyan érdekes.

– Amikor vonatjegyet vettem egy Teljesen Másik Városban. A jegyiroda tíz pecre van anyuéktól, és ez volt az a nap, amikor úgy döntöttem, hogy ráérek lezuhanyozni és megfésülködni, MIUTÁN megvettem a jegyet.

– Vonaton. Szigorúan véve ez nem az én tanítványom volt, de tanárnőnek szólított, és át akarta adni a helyét.

– Amikor Arawnnal egy alkoholos frissítőket árusító helyen a tanári munka árnyoldalait vitattuk meg nekikeseredve. A tanítvány a szomszéd asztalnál ült, nem is tudom, hogy nem vettük észre. Ő volt az, akit többször is megbuktattam egyazon tárgyból, akkor is, amikor dékáni engedélyt szerzett, hogy még egyszer megpróbálja. Természetesen kajánul vigyorgott, és még meg is jegyezte, milyen érdekes volt a beszélgetés.

– Egy barátunk éttermében. Véletlenül tévedtem oda aznap, és mindössze két asztaltársaság volt a helyen. Az egyik egy volt kollégiumi ismerős a szakdolgozóival, a másik a tanítvány & co.

– Fordítói összejövetelen. Hehe, no comment.

– A csíksomlyói búcsúban. Ami szinte hihetetlen, mert ott rengetegen vannak, és mégis, mennyi az esélye, hogy véletlenül összefutunk.

– A Gyilkos-tó mellett egy kis erdei kápolnában. Ami szinte hihetetlen, mert rajtunk kívül a franc se volt ott – ráadásul ez ugyanaz a srác volt, mint három nappal korábban a búcsúban…

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

4 Responses to Harmadik típusú találkozások

  1. csipkepitty says:

    Szerintem az a legnyerőbb sztori, amiben a tanári munka árnyoldalait vitattátok meg. (Különösen, hogy mindkettőtöknek ismerem a, khm, katedrán trenírozott hangerejét.)

  2. hosszu says:

    Arawnnal kapcsolatban igazad van, de mindenki tudja, hogy én egy halk szavú úrinő vagyok.

  3. csipkepitty says:

    Így van. Én is az vagyok.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s