Pótanyu

Egészen biztos vagyok benne, hogy csak lelki alkat kérdése, és csak rajtam múlik, hogy az utolsó nyári szombat estémet azzal töltöm, hogy a szakdolgozóim lelkét ápolom. Az benne a vicc, hogy van köztük, aki idősebb, mint én. Persze olyan is van, aki sokkal, de sokkal fiatalabb, úgyhogy ha átlagot számolunk, nagyjából rendben vagyunk.

Azonkívül meg milyen férj az olyan, aki “nehezen viseli”, hogy a felesége már csak pár hónapra van egy diplomától? Én ettől garantáltan sikítófrászt kapnék. Most tényleg én vagyok a vérfeminista, vagy az emberek őrültek?

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

5 Responses to Pótanyu

  1. csipkepitty says:

    Indoklás is volt ehhez a nehezenviseléshez? Érdekelne…

  2. hosszu says:

    Nem, igazából nem volt.

  3. akkor csak simán pszichopata… de komolyan, ez abszurd.

  4. hosszu says:

    Ugye? Bár az nem lep meg, hogy te így gondolod 🙂 Az a baj, hogy mostanában nem egy ilyen történettel találkoztam, hogy “jaj, úgy tetszik ez a ruha, de nem vehetem fel, ha a férjemmel megyek ki az utcára”, meg “igen, szeretném ezt csinálni, de a férjem ellenzi, és veszekedtünk, úgyhogy inkább mégse, köszi”.

  5. csipkepitty says:

    Nos, ehhez hasonlókat pasiktól is hallottam. A legszebb az volt, hogy “születésnapjára akarom megvenni a táskát, de ne áruljátok el, mert leszid, hogy minek ilyen drága dolgot venni”.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s