Kis esti dünnyögés

Egyes barátnőim jól szórakoznak azon, hogy olyan szavakat használok, mint “lazúr” meg “erezet”. Na és, ha három évvel ezelőtt még nem mondtam ilyeneket? (Megjegyzem, három hónappal ezelőtt se.) Volt idő, amikor olyanokat se mondtam, hogy “veláris frikatíva”, sőt, életemnek egy igen korai szakaszában azt a szót sem ismertem, hogy “asztal”. Szerintem a szókincsem rohamos bővülése egyáltalán nem vicces. 🙂

Igenis büszkén vállalom, hogy azt is csak körülbelül egy éve tanultam, hogy “tipli” meg “imbuszkulcs”. Előbbiből rögtön vettem is vagy háromszázat a falaimban tanyázó ötszáz mellé (apámnak eleredt a könnye a röhögéstől, amikor hazaállítottam vele), csak mert annyira örültem neki, hogy tudom, mi az. Utóbbitól meg nekem kell mindig röhögnöm, valószínűleg, mert a zsupszkulcsra emlékeztet.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s