Ahogy azt Móricka elképzelte

Mondanom sem kell, a tegnapi programjaim saját dugájukba dőltek, a belemnek kidolgozását kivéve, ami viszont átvette az irányítást az életem fölött. MÉG MINDIG dolgozom (azóta), és a hétvége is erről fog szólni, pedig már most nagyon unom. Közben az is kiderült, hogy van az agyamnak egy olyan része, amelyik akkor is tud fordítani, amikor én félig alszom, lassabban ugyan, mint ha ébren lennék, de azért nődögél a szöveg. Gondolom, a szemem meg minden azért működik ilyenkor is, de nem tudatosul bennem, hogy bármit is látnék, az agyam kikapcsol, még álmodom is. És közben csak két elütés került a fordításba. Hasznos skillnek tűnik, majd még próbálom fejleszteni, de azért valamivel kevésbé zord körülmények között.

A mai estét talán még sikerül megmenteni, a tervek között színház és koncert szerepel. Előre látom, hogy a színházban azonnal el fogok aludni, ahogy kihunynak a fények, szerencsére a barátnőm vak lányt játszik, talán nem fogja észrevenni (majd csak szól valaki, ha horkolok). A koncerten meg megiszom egy sört és behullok tőle az asztal alá, remélem, akad egy jótét lélek, aki feltesz a lovam hátára, az meg hazaporoszkál velem. Tudjátok, mint a filmekben, baljóslatú fák merednek az égre, a távolban farkasok üvöltenek, sehol egy lélek, a kép közepén magányosan baktat a ló, én meg a nyakára borulva, mint egy hősi sebesült/halott.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

One Response to Ahogy azt Móricka elképzelte

  1. nahát, ilyen alvafordításra én is képes vagyok 🙂 kitartás!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s