Mink itt falun

Jóanyám mondta mindig, hogy nem olyan vészes nagyvárosban élni (ő elég nagyban töltötte az ifjú házaséveit), mert a legtöbbet úgyis a lakóhelyed közvetlen környezetében mozogsz, ott meg egy idő után mindenki ismer.

Én ennek az igazságát először a kollégista éveimben tapasztaltam, amikor nemcsak a pékség, az arab csemegekereskedés és egy-két kocsma személyzete ismert minket látásból-névről, de a helyi hajléktalanok egy része is. Később aztán vagy nem olyan környéken laktam, vagy nem maradtam elég sokáig egy helyen ahhoz, hogy ez megismétlődjön (leszámítva egy török boltossal kötött barátságot, ami nagyon hasznos volt, mert időnként adott nekem pisztáciás csokit, és beajánlott az arab henteshez).

Mióta viszont itt élek, határozottan az az érzésem, mintha egy kis faluba költöztem volna. A fodrász keverőtálkát és ecsetet ad kölcsön itthoni hajfestéshez, a zöldségesnél rendszeresen adós maradok 40-60 forinttal, amire az a reakció, hogy “semmi baj, kedves, majd behozza holnap, csak jegyezze meg, mennyi volt, mert én nem fogom”, sőt, legutóbb a suszternél is ez volt, akit viszont én nagyon rutinosan nem a műhelyben, hanem a szomszédos kocsmában keresek először, a kisboltban meg félreteszik a kenyeremet, és pénzt adnak nekem kölcsön, hogy kifizessem a szerelőt, ha például kizárom magam a lakásból.

Ma pedig a másik boltba magammal vittem a legutóbbi takarításkor előkerült négy sörösüveget, hogy visszaváltják-e. A válasz: “igen, de tejtermékből és cigiből nem tudjuk levonni, és rossz a kártyaolvasónk”. Úgyhogy betettem még valamit a liter tejem mellé, a cigi meg már kikészítve várt, mire visszaértem a kasszához. 

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

3 Responses to Mink itt falun

  1. Naneeee! Ez már túl utópisztikusan hangzik vagy mintha egy sziruposra sikeredett magyar falu-filmből lenne kivéve, szinte látom is lelki szemeimmel. Ilyet még az echte, szülővárosombeli (ami csak egy nagyobb falu) közvetlen környezetemben sem tapasztaltam.

  2. hosszu says:

    [csipikenyuszi](#10926654): Falufilm, nemár 🙂 Most hirtelen megképzett előttem, ahogy babos szoknyában, kosárral a karomon végigrengetem a farom a falu főutcáján.
    Ami a szülővárost illeti, azért a Marikaboltjában volt olyan nem egyszer, hogy rámszóltak, “Ne azt vegyed, Hosszukám, a Tanítónéni ezt a másikat szokta”.

  3. Oké, a szülővárost visszaszívom, de a babos szoknya jól állna neked. Ha Marikaboltjában észben is tartották mit vásárol szívesebben a törzsvendég, ott benne volt a pakliban, hogy ismerik jól Mamikát, régóta, még a bolt odaköltözése előttről, elvégre ők sem tartották észben minden vásárló preferenciáit. De ez az egész csak fokozza a Te környezeted utópisztikusan meghitt faluközösségi szellemét :-))) (valahol a lelkem mélyén irigykedem is)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s