What’s in a name?

Ha már a neveknél tartunk, azon is eltöprengtem, hogy a kovács miért olyan gyakori név a legtöbb nyelvben? Ilyen sok volt a kovács? Több, mint a molnár (na jó, a németeknél nem), a szabó meg a tudomisén, sörfőző? Vagy a kovácsok kivételesen fickósak és termékenyek voltak, és a nők már kidolgozott felsőtestük látványától teherbeestek? De tényleg.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

17 Responses to What’s in a name?

  1. Laura says:

    Magyarbam azt hiszem, a Szabó a legtöbb. Egyébként meg kovács olyan sokféle van. Fegyverkovács, patkolókovács, szegkovács, parakovács…
    (bocs…)

  2. Panzer says:

    A magyar Kovacsok letszamahoz alighanem hozzajarult a jonehany fordulonyi magyarositas is: először sok ex-Schmidt, ex-Schmied, aztan ex-Kohn, aztan a haboru utan megint lasd mint az elso kor, stb.

    (Tovabb noveli a magyar letszamot, hogy szerbul es szlovakul is kovacs-nak kell ejteni, csak az irasmod tert el – legalabbis eleinte…)

    A tobbieknel meg szimplan sok volt beloluk. (Asszem, az oroszoknal is Kuznyecov az egyik leggyakoribb csaladnev)

  3. Kuznyecov is kovácsot jelent?

  4. Ja, most így elgondolkoztam egy kicsit és rájöttem, hogy a románok importálták a kovács nevet, mert sehogy sem ugrik be, hogy legyen “fieraru” vagy forjaru” nevu egyén, de “covaci” az van rengeteg :-)) Lehet azért, mert itt a régiek inkább legeltettek mint kovácsoltak, “ciobanu” az van sok. A vasszerszámokat meg lehet a magyar mestereknél rendelték meg :-))

  5. Panzer says:

    Roman szal: bizony, mert franciaul ugye “forgeron”, es akkor a “forjaru” mar nincs is olyan messze… annak meg valami nyelvtorteneti oka lehet, hogy a szlav eredetu “kovacs”-ot vettek at inkabb.
    A romanban eleve rengeteg a szlav jovevenyszo… de konkretan nem tudom. 😦

    Csak tippelni tudnek olyanokat, hogy a kovacsolas ugye letelepedett eletmodot igenyel (vandoroljon valaki egy ullovel – es akkor arrol meg szot sem ejtettunk, hogy a vasercbanya sem tul mobil…), a cioban-ok meg ugye ponthogy vandoroltak.
    Ergo a vandorlo, pasztorkodo vlah (ja: eredetileg szinten szlav nyelvu) csoportok szepen atvettek a letelepedett szlavoktol a kovacsolashoz kapcsolodo szavakat.
    Vagy valami ilyesmi.

    Noha oroszul “kuznyec” a kovacs, de az ige ковать (“kovaty”) – azaz itt is osszeernek a szalak.

  6. Panzer, igazán sokat tudsz ezekről a dolgokról, látom te is a lényeget úgy gondolod, mint én, hogy a juhterelgetés nem igazán alkalmas kovácsszerszámokat cipelni. A román nyelvben meg valóban rengeteg szláv eredetű szó van.

  7. Panzer says:

    Csipikenyuszi: ami csak annyit jelent, hogy mindketten bunos tevhiteket taplalunk, es nem hiszunk a dako-roman elmelet felsobbsegeben… pedig ok a romaiaktol nyilvan kovacsolni is megtanultak, csak aztan amikor a provincia kiuritese-megszunese utan felhuzodtak a hegyek koze ugy kb. ezer evre, akkor megteveszteskeppen a szlav szot vettek at a kovacsra, es szandekosan nem a latin ferrarius-bol indultak ki. 🙂

    Vilagos, egyertelmu.

  8. hosszu says:

    [Vaszilisza](#11083905): Magyarban is több a Kovács, mint a Szabó.
    És a hályogkovácsot meg a csontkovácsot nem is említetted 🙂

  9. hosszu says:

    [csipikenyuszi](#11084594): [Panzer](#11084818): Ezt jól megbeszéltétek 🙂 Magyarban viszont olyan név nincs, ami nagyjából földművest jelentene, de lehet, hogy tévedek.

  10. Laura says:

    @hosszu: téééééényleg 😀

  11. Panzer says:

    Hosszu: dehogynincs:

    Jobbagy(i), Zseller, de nekem pl. volt Paraszt csaladnevu osztalytarsam is.

    Az mas kerdes, hogy csak a Jobbagy a viszonylag gyakori, es meg az sem er nyomaba sem a Kovacsoknak, Szaboknak vagy Szucsoknek.

  12. Panzer says:

    Esetleg meg: Szanto.

    Bar jobban meggondolva, mivel a tobbseg foldmuvelesbol elt, ezert a “Paraszt” nem egy jo (= nem gyakori) csaladnev, mert nem megkulonbozteto jellegu…

  13. Azért volt ott földművelés előtt is élet, szerintem a Szántó az jó, de akkor keletkezhetett, mikor már lenyugodtak az ősök. Ezért aztán úgy hiszem, nem ellenőriztem le, hogy a Lovász az sokkal jobban illik egy lovas hagyományokkal rendelkező néphez.

  14. @Panzer: mivel nem szívesen politizálok nyílvános blogon, csakis nyelvi szempontból azt mondom, hogy az illető elméletekről tanultam, megvan a saját véleményem is, de a fő, hogy áldom azt a kis római befolyást a román nyelvre, mert ha nagyon nehezen is sajátítottam el, játszva megtanultam franciául (ez még a suliban volt, de nemgyakorlás miatt elfelejtettem beszélni, olvasva még mindig kitűnően értem), olaszul és értek elég jól minden latin nyelvet. Ha csak ennyi az előny, nekem már így is remekül megfelel.

  15. hosszu says:

    [Panzer](#11085736): Jaja, Csipke is a Szántót mondta, meg az Aratót még, de ezek tényleg sokkal ritkábbak. Parasztról meg még soha nem hallottam.

  16. Panzer says:

    Hosszu: haaaat, nehez elete is volt a sracnak ilyen nevvel… 🙂

    Csipikenyuszi: igen, ez neked komoly helyzeti elonyt adhatott, egyetertek.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s