Nos

Az életösztön valóban tiszteletét tette nálam egy rántotta elkészítésének erejéig, és nem akarok ugyan anti-gasztroblogba átmenni, de szeretném megjegyezni, hogy azóta még egy szendvicset is sikerült legyűrnöm a héten. Továbbá a nyakamba szakadt minden, amivel nem voltam hajlandó foglalkozni az elmúlt hetekben, és hiába követtem el minden tőlem telhetőt, hogy több határidőről is lecsússzak, ezek a mai határidők már nem olyanok, mint az én időmben, hanem képesek, és megvárják, amíg az ember azt hiszi, hogy végre lélegzethez jut, és akkor lesből ráugranak. Úgyhogy most kapkodhatok. Ja, és persze megint lesántultam, de ennek már igazán nincs hírértéke. Lassan el kéne döntenem, hogy helyet szorítok a napirendemben a rendszeres mozgásnak, vagy inkább leguglizom az aktuálisan menő kerekesszék-modelleket.

Az időjárásra pedig végképp kár szót vesztegetni, maradjunk annyiban, hogy rohadtul nem szeretnék sivatagi éghajlaton élni, és rohadtul értékelném, ha a hőmérséklet képes lenne legalább egy napra megállni félúton a 38 és a 15 fok között.

Advertisements
This entry was posted in Uncategorized. Bookmark the permalink.

6 Responses to Nos

  1. laci bá' says:

    Bár a kerekesszékben megejtett sétának is van varázsa (a zember például nem botladozik bámészkodás közben, kevésbé fárad el, mint a “farmotorja” etc.), azért százszor inkább a rendszeres mozgást javaslom. Nekem hihetsz, jobb ugrándozni! 🙂

  2. Érdemes lenne elgondolkodnod, hová, merre NEM akarsz ennyire menni… Mert van az úgy, hogy, ha az ember eröltet egy irányt, (kötelességtudásból, vagy, mert úgy érzi, pocsékba megy az idő, amit erre pazarolt, ezért nem fordul vissza, vagy el, más irányba) a tudatalattija, miután hiába próbált tanácsokat sikoltozni, egyszerűen fizikai gátat vet a rossz irányba haladásnak. Vagy ilyesmi…:-)

    • hosszu says:

      Ezt jó sokszor elolvastam, annyira meglepett. Általában hajlamos vagyok így (is) értelmezni a dolgokat, de ezzel kapcsolatban meg se fordult a fejemben. Arra jutottam, hogy szerintem nem az irány a rossz, valószínűleg az egy helyben üldögélésből van elege a tudatalattimnak is. Nem állítom határozottan, hogy van összefüggés, de azóta megint nem sántítok (persze azért mozogni sem ártana).

      Köszönöm.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s